A falu népsűrűsége 77,6fő/km2, területe 10,8km2
Éghajlat, időjárás
Heves megye éghajlatát jelentékeny mértékben befolyásolja a hegyvidéki és az alföldi terület közötti szintkülönbség. Ludas e két tájegység találkozásánál fekszik, éghajlata, alacsony fekvése és a Mátra által védett helyzete miatt kedvező, mérsékelten meleg-száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 1900-1950 óra, a nyári napfényes órák száma 780, a télieké pedig 180 óra körüli. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 9,5-10,0 fok, illetve 16,5-17,ofok. Április 14 és október 15 között 184 olyan nap várható, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 fokot. A fagymentes időszak április 15 és október 20 között kb. 185 nap hosszúságú, de a délies lejtőkön még 190 napnál is hosszabb. Az évi abszolút maximumok átlaga 33,0-34,0 fok, míg a minimumoké -16,5 Celsius fok körüli. Ludas környékén 600 mm az évi csapadék, ebből 340-380 mm hullik a vegetációs időszakban. Átlagosan 35 hótakarós nap van évente, az átlagos maximális hóvastagság 16 centiméter. Az ariditási index 1,17 és 1,23 között változik. Leggyakrabban Ny-i és K-i szél fúj, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s.
Vízrajz
A Mátra alacsonyabban fekvő lejtővidékét a Bene-, a Vár, Nyiget-, Domoszlói-, Forrás- és Tarnóca-patak tagolja, ezek közül Ludashoz legközelebb a Mátrafüred felett eredő Bene-patak folyik. A Bene-pataknak Ludastól délre, Nagyfügednél van egy vízmércéje, mely szerint a patak legkisebb vízállása 30 centiméter, a legnagyobb pedig 300 cm volt, míg a legkisebb vízhozama 0,02 köbméter másodpercenként, a legnagyobb 40 m3/s ,a közepes vízhozama pedig 0,28 m3/s, ami azt jelenti, hogy a Bene-patak képzeletbeli keresztmetszetén egy másodperc alatt 280 liter víz csordogál át.
A talajvíz általában 6m alatt található, csak a völgytalpakon áll magasabban. Mennyisége 50 1/s körüli. Körülbelül ugyanannyi a rétegvízkészlet is. Általában kalcium-hidrogénkarbonátos, kemény, szulfátszegény vizek jellemzőek a környékre.
Tájbeosztás, domborzati adatok
Pécsi Márton és Somogyi Sándor 1980-ban készített Heves megye természetföldrajzi tájbeosztása szerint Ludas község a Mátraalján fekszik, a Mátra hegység déli előterében. Ettől lényegesen pontosabb behatárolást nyújt Magyarország kistájainak katasztere (1990), mely Ludast (Abasárral, Detkkel, Domoszlóval, Halmajugrával, Karácsonddal, Véccsel és Visontával együtt) a 200 négyzetkilométer kiterjedésű Keleti-Mátraalja elnevezésű kistáj területére teszi. Ennek a domborzati viszonyait a következők jellemzik: a kistáj 109 és 300 méter közötti tengerszintfeletti, vagyis közepes magasságú hegységelőtéri dombság. Geomorfológiailag a Mátra tagolt hegylábfelszíneként értelmezhető. A felszín enyhén DDK-nek lejt, az átlagos relatív relief 90 méter/négyzetkilométer, ÉNy-on 100 mlkm2 feletti, DNy-on 20-50, ÉK-en 50-100, DK-en 20-40 mlkm2 közötti. A kistáj vízszintesen gyengén szabdalt: átlagos vízfolyássűrűség 2km/km2, az ÉK-i részen 2 km/km2 feletti értékek jellemzőek. A hordalékkúpokat a vízfolyások 250 m átlagos tetőmagasságú völgyközi hátakká szabdalták, relatív magasságuk 50-100 méter. A hordalékkúp- rendszert meredek lejtőjű fiatal, É-D-i, illetve ÉNy-DK-i irányúsüllyedékek tagolják. A kistáj egésze közepes mértékben erózióveszélyes.
Földtani adottságok
A Keleti-Mátraalja kistáj kőzettani alapja többnyire bádeni andezit, amelyre helyenként bádeni-szarmata márga, homokkő, agyag települt. Erre az üledék együttesre rakódtak rá a felső pannóniai emelet lignites képződményei, soktelepes kifejlődésben. Az 1000 millió tonnás nagyságrendű készlet töredékét Visonta környékén, Ludastól pár kilométerre bányásszák. Ezt az üledéket a kistáj északi részén pleisztocén törmelékkúpok kavicsos-homokos képződményei, délfelé pedig egyre nagyobb vastagságban pleisztocén lejtőagyagok, tarka agyagok fedik.
