Híres szülöttek, neves ludasiak

Mórócz István

(1816-1881) orvos, mezőgazdász

Mórócz István orvosról még szülőfalujában, Ludason is kevesen hallottak, Szecskó Károly történész tesz róla említést az Ezen a napon Heves megye jeles személyiségeinek naptára című könyvében. Mórócz 1816-ban született Ludason. Harmincéves korában, 1846-ban a pesti Orvoskaron szerzett oklevelei, de közben mezőgazdasági kutatásokkal is foglalkozott. Az orvosi diploma megszerzése után a Magyar Gazda szerkesztőségébe került, majd külföldi tanulmányútra ment. 1848/49-ben főorvosi funkciót látott el a hadseregben. 1850-töl a Gazdasági Lapok segédszerkesztője volt. A következő évtől az Országos Magyar Gazdasági Egyesület előadója, 1854-től titkára lett. Szerkesztette az Egyesület Évkönyvét, az Egyesületi Közleményeket. Kistétényben mintaszerű pincészetet véglett. Munkái közül az alábbiak emelhetők ki: Az alkalmazott vegytan történeti vázlata (Pest, 1846); Mezei gazdaság könyve I-VII. (Pest, 1865-1868). Mórócz Lstván 1881. október 10-én halt meg a (óvárosban.

Porzsolt Kálmán

(1860-1940) publicista, író, újságíró, színigazgató

A Porzsolt-család a Székelyföldön, különösen Sepsi székben elterjedt régi, törzsökös székely család, melynek tagjai a XIX. század elejéig a régi írás szerint Porsolt-nak írták magukat s melynek egyik ága barátosi előnévvel 1634-ben Rákóczi Györgytől nemességet nyert. Ehhez az ághoz tartozik Porzsolt Kálmán múlt századi híres publicista, író, újságíró és színigazgató is, alti 1860. november 10-én született Ludason. Középiskoláit- Budapesten és Kecskeméten, az egyetem bölcsészeti fakultását pedig Budapesten végezte. Írói pályáját 1876-ban kezdte meg, irodalomtörténeti, képzőművészeti, közoktatásügyi s áltagi kultúrpolitikai cikkeket írt az összes lapokba. Szépirodalmi munkásságát elbeszélésekkel és versekkel kezdte, 1881-ben a budapesti Nemzeti Színházban kerüli A párbaj című egyfelvonásos színműve. 1883-ban Szerencsétlen furulyások cím alatt egy kötet elbeszélése, 1886-ban Viharos élet címmel a második és 1887-ben Fürdői emlékek és Sport és szerelem cím alatt a harmadik és negyedik kötet elbeszélése, s később Az irodában c. monológja jelent meg. Elbeszélései német fordításban is megjelentek s egy kötet novellája, Amor im Bade Berlinben, másik kötete Sport und Liebe cím alatt Lipcsében jelent meg. Publicisztikai működését számos kultúrpolitikai akció megindításával tette eredményessé. A testi nevelés reformjának egész programját ő állította össze s ennek propagálására 1884-ben testvérével, Porzsolt Jenővel Herkules című szaklapot alapított s 1886-ban a Testgyakorlati oktatás rendszere c. alatt könyvet adott ki. Ugyanezen célból szervezte az országos sportbizottságot. A múzeumok, könyvtárak és képtárak szaporítása érdekében létrehozta az országos múzeum- és könyvtárbizottságot, valamint a fővárosi múzeum- és könyvtáregyletet. Szén Kálmán társaságában megteremtette a dunántúli közművelődési egyesületet. 1894-ben átvette a Fővárosi Lapok szerkesztését, s abból politikai napilapot csinált, s melyet 1897-ig szerkesztett. 1897-től 1904-ig a Népszínház igazgatója volt. Ettől kezdve haláláig a Pesti Hírlap munkatársa, itt jelentek meg Zsolt néven Esti levelei. 1891-ben feleségül vette P. Lukács Juliska drámai színésznőt, aki az országos színművészeti akadémia elvégzése után a budapesti Népszínházhoz szerződött, s aki jelentősebb színpadi sikereit a Magdolna, Fedora, Bagdadi hercegné, Betyár kendője, Falu rossza, Becsület, Sodorna pusztulása, Cigány, Szökött katona és Bubos pacsirta című darabokban aratta. Második felesége, Gazsi Mariska is színésznő volt.

Porzsolt Kálmán főbb művei közé tartozik A párbaj című színmű (1881), az Embervásár címmel 1913-ban megjelent elbeszélései, a szintén az ebben az évben megjelent Festett világ című elbeszéléseket tartalmazó kötet, valamint A szerelem könyve című 1923-ban megjelent regény.

Porzsolt Kálmán 1940. április 8-án hunyt el Budapesten.

Magyar Színházművészeti Lexikon / Porzsolt Kálmán

Hulinay János

(1923- )

Hulinay János 1923. augusztus 25-én született Seregélyesen. Sárospatakon érettségizett 1941-ben. A kecskeméti jogakadémia hallgatója volt 1941-42-ben. Az Állatorvos tudományi Egyetemre 1942-ben nyert felvételt. 1945. április 1-től 1946 májusáig Ausztriában volt. 1946-tól folytatta egyetemi tanulmányait. 1949­ben apja származása miatt (gazdatiszt volt) kizárták az egyetemről. 1949-1951-ig segédmunkás, majd autogén-hegesztő volt a Ganz Hajó- és Darugyárban. A gyárban végzett jó munkája eredményeként a gyár javaslatára levizsgázhatott az egyetemen és diplomát kapott 1951-ben. 1951. május 2-től 1954. májusig Gyöngyöspatán, ezután 1983. december 31-ig, nyugdíjazásáig Ludason körzeti állatorvosként dolgozott. Munkás-éveinek legnagyobb része az ún. “ingyenes állatorvosi szolgáltatás” idejére esik. Ő szerény emberi természete miatt tényleg ingyen dolgozott, a fertőző betegségek (ragadós száj- és körömfájás, sertéspestis, baromfipestis, veszettség stb.) tovaterjedésének megakadályozásán, felszámolásán elismert határozottsággal, szakmai felkészültséggel fáradozott. Az állattartók szerették, becsülték a mindig segítőkész, korrekt magatartásáért. A Heves Megyei Állatorvos Kamara 1994-ben javasolta részére a Mócsy emlékérem odaítélését.

Magda Sándor

(1946- ) agrárközgazdász, egyetemi tanár

Magda Sándor agrárközgazdász, főigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár 1946. március 13-án született Ludason. Az egri Dobó István Gimnáziumban érettségizett 1964-ben, majd Karcagon folytatta tanulmányait mezőgazdasági technikumban, majd agronómusként kezdett el dolgozni Vámosgyörkön, de nem hagyta abba a tanulást: a debreceni Agrártudományi Egyetemen diplomázott 1976­ban, két évvel később pedig doktori értekezést készített, s ekkor került pályázat útján a gyöngyösi GATE-ra, mint adjunktus. A kandidátusi értekezését 1984-ben védte meg, majd 1987-től az igazgatói, később pedig a főigazgatói posztra került. Göncz Árpád köztársasági elnök 1993-ban egyetemi tanárrá nevezte ki. Számos hazai és külföldi szakmai, tudományos és állami kitüntetés birtokosa, az MTA Doktori Tanácsa és az MTA Agrárökonómiai Szakbizottságának tagja. Külföldi tanulmányútjain német nyelven tartja előadásait, kutatómunkáját 140 publikáció fémjelzi.

Szabó Zsolt

(1963-) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, Ludas Község díszpolgára

Végzettség:

  • 2006- vadgazda szakmérnök
  • 1994- okleveles könyvvizsgáló
  • 1986- üzemszervező mérnök, GATE Szervező kar, Gyöngyös

Szakmai életút:

  • 2014- fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
  • 2010- országgyűlési képviselő
  • 2010-2014 Hatvan város polgármestere
  • 2006-2010 önkormányzati képviselő Hatvanban, a FIDESZ önkormányzati frakciójának vezetője. Választókerületi elnöki feladatokat lát el Hatvan és térségében.
  • 1995 óta adószakértői és könyvvizsgáló tevékenység végzése
  • 1990 óta számviteli tanácsadói tevékenység végzése
  • 1990 óta az Aranyfácán Konzervgyárnál, előtte a Jászszentandrási Haladás Mgtsz-ben dolgozott.

Bizottsági tagságok:

  • 2013-2014 Heves megyei útügyi miniszteri biztos
  • 2010- az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának alelnöke, az Élelmiszer-biztonsági Albizottság elnöke

Köszöntő

Megtiszteltetés számomra, hogy a település polgármestereként, Önkormányzatunk nevében köszönthetek minden kedves érdeklődőt.
Bízom benne, hogy mindenki számára megkönnyíti majd az oldal a településsel kapcsolatos informálódást, s a jövőben arra törekszünk majd, hogy naprakészen kaphasson minden hozzánk látogató híreket a falu életéből.
Szeretnénk, ha honlapunk a helyi közélet eszközeként interaktív kapcsolatot jelentene a hétköznapokban, célunk ezzel, hogy a vélemények, javaslatok és észrevételek megfelelő visszacsatolásai lehessenek az önkormányzati munkának.
Elolvashatják továbbá a testületi ülések anyagait, az Önkormányzat Képviselő-testületének rendeleteit, határozatait.
Képviselő-társaimmal és kollégáimmal azért dolgozunk, hogy Ludas község igazi otthont nyújtó település, olyan környezet lehessen, amelyben jó dolgozni és jó élni.

Tisztelettel:
Vargáné Csengeri Mónika
polgármester

Facebook