A népesség alakulása

Európa népei már a középkorban is ismerték a különféle célú vagyoni-. termény- és áruösszeírásokat. Ezekben az összeírásokban nemcsak az adótárgyakat regisztrálták, hanem az adózásra, vagy egyéb szolgáltatásra kötelezett személyek nevét, foglalkozását, némely esetben családi állapotát, családtagjainak számát, sőt olykor korát is. Magyarországon a XVII. század végén és a XVIII. század elején csak az egyház végzett nagyobb területekre kiterjedő pasztorizációs – egyházigazgatási feladatai ellátásához szükséges lélekösszeírásokat. A helyzet csak II. József császár idején változott, aki egységes, központilag igazgatott birodalom kialakítására törekedett: 1787-ben utasította a magyar kancellárt, hogy Magyarországon is hajtsa végre az osztrák tartományokban 1777-ben bevezetett és azóta is folyamatos népszámlálási rendszert. Ez előtt tehát a település népességéről több száz éven keresztül nem állnak rendelkezésünkre népességi adatok. Annyit tudunk, hogy a falu 1549-1556-ig néptelen volt, 1578-ban azonban már 7 zsellércsalád lakta. 1683-tól 1701-ig ismét csak néptelen volt Ludas, 1701-ben három család lakta, de aztán újra elpusztult. 1712 és 1715 között megintcsak hét kuriális jobbágy lakta a községet.

 

1828-ban

A ludasi lakosok száma 549-re, 1836-ra pedig 580 főre (100 katolikus) növekedett, 1850-ben 597 lélek lakta a községet. A lassú növekedés a következő esztendőkben kissé felgyorsult, 1857-ben már 644 lakosa volt a falunak, 1869-ben pedig 682 fő élt itt, ami ha az 1785-ös lélekszámot 100 százaléknak vesszük, 157,1 százalékos növekedésnek számít. Erről a 682 főről már azt is tudjuk, hogy ebből 661 volt katolikus, 2 református, 19 pedig izraelita vallású. 1880-ban 739 fő élt Ludason, ebből 696 volt magyar, 43 pedig egyéb nemzetiségű Magyarország történeti statisztikai helységnévtára szerint.

 

1890-ben

869 fő lakta a falut (az 1785-ös számot alapulvéve ez a lakosságszám már 200,1 százalék). A 869 főből a vallási megoszlás szerint 826 fő katolikus, 2 fő református, 2 fő evangélikus, 38 fő izraelita és 1 fő görögkatolikus volt.

 

1900-ban

A népszámlálás szerint a ludasi lakosság lélekszáma már 903 főt tett ki. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása is megtudható már ebből a statisztikából: a 903 főből 229 kereső (507 eltartottal) a mezőgazdaságból, 17 kereső (20 eltartottal) az iparból, 5 kereső (12 eltartottal) a kereskedelemből, 21 kereső (55 eltartottal) a közlekedésből, 2 a közszolgálatból élt, 15-en pedig házicselédek voltak. Összesen tehát a 903 fős lakosságból 295 volt a kereső és 608 az eltartott 1900-ban, de az is megtudható még a számokból, hogy ennek a 229 keresőnek a nagy része (211 fő) férfi volt és csak 18 volt a női keresők száma.

 

1910-ben

A népszámlálás szerint Ludas lakóinak száma már 949 fő volt. Ezen kívül volt egy katonaszemély, tehát az összes lakosság ténylegesen 950 fő volt. A nemek szerinti megoszlás a következőképpen alakult: 439 volt a férfiak és 511 a nők száma. Életkori megoszlás szerint a 950 főből 114 volt 6 évnél fiatalabb és 70 fő 60 évnél idősebb.

1920-ban

A népszámlálásnál a falu lakóinak száma 1080 fő volt, ebből 471 fő volt a kereső és 609 fő az eltartott. A foglalkozás szerinti megoszlás a következőképpen alakult: 306 kereső (320 eltartottal) őstermelésből, 1 kereső (3 eltartottal) a bányászatból, 38 kereső (56 eltartottal) az iparból, 2 kereső (5 eltartottal) a kereskedelemből, 70 kereső (154 eltartottal) a közlekedésből élt, 11-en pedig napszámosok voltak. A nemzetiségi megoszlás 1920-ban a következő volt: 1079 fő volt magyar, 1 fő pedig szlovák anyanyelvű.

 

1930-ban

A népszámláláskor már 1121 fő élt a faluban, anyanyelvét tekintve mind az 1121 magyar, a nemek szerinti megoszlást tekintve pedig a lakosságból 570 volt a férfi és 551 a nő. Családi állapot szerint az összlakosság létszámából Ludason 472 fő volt hajadon illetve nőtlen, 576 fő volt házas, 72 fő özvegy és 1 fő törvényesen elvált. A vallási megoszlás pedig a következőképpen alakult: az 1121 főnek a 96 százaléka, 1082 fő volt római katolikus, 2 fő görög katolikus, 23 fő református, 6 evangélikus és 8 izraelita. Az 1930-as statisztika arról is tudósít, hogy 876 fő tudott írni és olvasni, a 6 évesnél idősebb analfabéták száma pedig 109 volt.

 

1941-ben

A lakosság száma 1116 fő. Ekkor Ludas lakossága (1114 fő magyar, 1 fő német és 1 fő “egyéb” nemzetiségű). Az ekkor készült statisztika külön foglalkozik a mezőgazdaságból élő lakosság megoszlásával: a keresők száma 314 fő volt (ebből 220 férfi és 94 nő), az önállóak száma 108. A földterület szerint a gazdálkodó birtokosok és bérlők így oszlottak meg: 0-tól 1 katasztrális holdon gazdálkodó birtokos és bérlő 32 volt, 1-től 3 holdig 20, 3-tól 5 holdig 13, 5-től 10 holdig 18, 10-től 20 holdig 14, 20-tól 50 holdig 8, és 50 hold feletti gazdálkodó összesen 1 volt Ludason.

 

1949-ben

A második világháború után a háborús veszteség ellenére tovább nőtt a falu lakóinak száma. A lakosok száma 1177 fő volt, s ez a szám csak tovább növekedett.

 

1960-ban

1187 fő élt Ludason! (a szomszédos Detken ekkor már csökkent a lakosság lélekszáma). Az 1187 főből 557 volt a férfi és 630 a nő, a korcsoportok szerinti megoszlás pedig ekkor a következő volt: a falu lakosságának 21,1 százalékát tette ki a 0-14 éves korosztály, 33,8 százalékát a 15-39 éves korosztály, 28,8 százalékát a 40-59 éves korosztály és 16,3 százalékát a 60 évesnél idősebb korosztály. 1960-ban 209 nőtlen, 326 házas, 15 özvegy és 7 elvált férfi élt a faluban, ugyanekkor 179 hajadon, 314 házas, 126 özvegy és 11 elvált nő. 1960-ban Ludason 37 analfabéta, 33 érettségizett és 9 egyetemet végzett személy élt. Ludas 1187 polgárából a keresők száma 614 volt: 175-en a mezőgazdaságban, 43-an az iparban, 48-an az építőiparban, 42-en a kereskedelemben, és igen sokan, 164-en dolgoztak a közlekedésben!

 

1970-ben

A népszámlálás szerint 1063 volt Ludas népessége, tehát 124 fővel csökkent 1960 óta. Sajnos ez a folyamat ma is tart. Az 1063 főből 506 volt a férfi és 557 a nő, a korcsoportok szerinti megoszlás pedig a következőképpen alakult 1970-ben: 0-14 évesek közé tartozott a falu 16 százaléka, 15-39 év közötti volt 31,3 százalék, 40-59 éves volt 28,3 százalék és 60 év feletti volt a falu 24,4 százaléka. 1970-ben (a hét évesnél idősebb népességet vizsgálva) 31 analfabéta, 71 érettségizett és 11 főiskolát vagy egyetemet végzett élt a faluban. Ugyanebben az évben az összlakosságból 457 fő volt aktív kereső: ebből 95-en az iparban, 26-an az építőiparban, 111-en a mezőgazdaságban, 29-en a kereskedelemben és 154-en a szállításban, 42-en pedig egyéb ágazatokban dolgoztak. Érdekesség hogy 1970-ben 168 család volt Ludason: 77 egygyermekes, 30 kétgyermekes, 3 háromgyermekes és 2 négygyermekes. Az 1970-es statisztika vizsgálta a lakások tulajdoni jellegét is: a faluban lévő 374 lakásból ekkor 351 személyi-, 23 pedig állami tulajdonú volt. Az ekkor álló 374 lakásból már 354 villanyvezetékkel el volt látva, de még csak hat lakásban volt ekkor vízöblítéses WC.

 

1980-ban

Az 1980-as népszámláláskor már csak 936 főt írtak össze, így a falu lakossága az 1910-es lakosságszám alá esett vissza. Ez a 936 fő (ebből 927 belterületen, külterületen lakott) nemek szerint a következőképpen oszlott meg: 436 férfi és 5( nő élt ekkor a faluban. A korcsoportonkénti megoszlás pedig így alakult: 0-14 e közötti gyerek 151 élt ekkor a faluban, a középiskolás korosztályból (15-19 év) 31en voltak. A 20-29 évesek száma 121 volt 1980-ban, 30-39 éves 91, 40-49 éve 124, 50-59 éves 143, 60-69 éves 123, 70 év feletti lakos pedig 129 élt ebben időben Ludason.

 

1990-ben

A népszámlálás bizonyítja, hogy Ludas lakossága rohamosan fogyott a nyolcvanas években is, tíz év alatt pontosan 138 fővel: ebből 106 fő volt a természetes szaporodás, pontosabban fogyás (73 élveszűletésre 179 halálozó: jutott), és 32-en vándoroltak el a faluból 1980 és 1990 között. Ludas lakónépessége tehát 1990-ben 798 fő volt a statisztika szerint, ebből 374 a férfi és 424 a nő. A korcsoport szerinti megoszlás a következő volt: 0-4 év között 37, 5-9 év között 39 10-14 év között 46, 15-19 év között 48, 20-24 év között 34, 25-29 év között 48, 30-34 év között 43, 35-39 év között 41, 40-44 év között 38, 45-49 év között 59, 50-50 év között 56, 55-59 év között 79, 60-64 év között 70, 65-69 év között 54, 70-74 év között 28, 75-79 év között 40, 80-84 év között pedig 15 fő élt Ludason. A 85 év felettiek lélekszáma 23 fő volt ekkor a faluban.

1997-ben

A falu népességének csökkenése megállt, az 1990-es 798 fővel szemben 1997-ben már 849-en éltek Ludason.

Napjainkban

A falu teljes népessége 736 fő. (2015.01.01)

forrás: Barna Béla: Ludas Község Története

Köszöntő

Megtiszteltetés számomra, hogy a település polgármestereként, Önkormányzatunk nevében köszönthetek minden kedves érdeklődőt.
Bízom benne, hogy mindenki számára megkönnyíti majd az oldal a településsel kapcsolatos informálódást, s a jövőben arra törekszünk majd, hogy naprakészen kaphasson minden hozzánk látogató híreket a falu életéből.
Szeretnénk, ha honlapunk a helyi közélet eszközeként interaktív kapcsolatot jelentene a hétköznapokban, célunk ezzel, hogy a vélemények, javaslatok és észrevételek megfelelő visszacsatolásai lehessenek az önkormányzati munkának.
Elolvashatják továbbá a testületi ülések anyagait, az Önkormányzat Képviselő-testületének rendeleteit, határozatait.
Képviselő-társaimmal és kollégáimmal azért dolgozunk, hogy Ludas község igazi otthont nyújtó település, olyan környezet lehessen, amelyben jó dolgozni és jó élni.

Tisztelettel:
Vargáné Csengeri Mónika
polgármester

Facebook